A mikroplasztik természetben történő intenzív felhalmozódásának oka egyrészt az emberek által használt műanyagok, legyen az használati tárgy vagy csomagolás, másrészt pedig a hulladék-gazdálkodás hiányosságai, ami nem mindig tudja megakadályozni a műanyag hulladék természetbe kerülését. A műanyagok bomlása egy hosszú folyamat, ezért a jövőben a mikroplasztik növekvő felhalmozódása várható a természetben.

A mikroműanyagok a levegőtől a folyadékokon át a termőföldekig bárhol, így akár az általunk elfogyasztott élelmiszerekben is előfordulhatnak, beleértve a csapvizet vagy a sót, és olyan mindennapi tevékenységek során kerülnek be az emberi szervezetbe, mint az étkezés vagy a légzés. Koncentrációjuk azonban rendkívül változó, jelenleg pedig nincs olyan egységesen elfogadott módszertan, amely reprezentatív mikroműanyag-meghatározást tenne lehetővé. A legtöbb szó mégis a tengerekben megtalálható mikroműanyagról esik, hiszen ez komoly veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémára.

Az élelmiszerekbe a mikroműanyagok különböző módokon kerülhetnek. A tengeri ökoszisztémák közvetlen mikroplasztik szennyezésnek vannak kitéve, hiszen az óceánok, tengerek az odakerült műanyag hulladékokok miatt tartalmaznak apró részecskéket, ami bekerül a tengeri élő állatok testébe. A termőföld szintén szennyezett, így az agrárium termékire (pl. gabona, zöldségek, takarmányok) nemcsak a permetezés van hatással, de a földben lévő mikroplasztik is. Az élelmiszerek szennyeződésének harmadik forrása az élelmiszerek műanyag csomagolása, ahonnan közvetlen juthat mikroműanyag az ételbe, illetve  a gyártási folyamat során, gyártósorok műanyag alkatrészein keresztül is megtörténhet ez.

A természetes ásványvizeket a mikroműanyag-szennyezés közvetlenül nem érintheti. Ezek  ugyanis védett földalatti forrásból származnak, így nincsenek kitéve az emberi szennyezés kockázatának sem – a Szentkirályi Magyarország eredendően tiszta ásványvizei közvetlenül a forrásuk helyén kerülnek palackozásra, így minimalizálva érintkezésüket a környezettel.

Származásuk tekintetében a mikroműanyagok két csoportba sorolhatók. Az elsődleges mikroműanyagok egyrészt ipari termelésben használatosak, például tisztítási céllal, másrészt számos termékben van eleve kis méretű műanyag, ilyen például a csillámpor vagy néhány kozmetikai termék, amely hozzáadott mikroműanyagot tartalmaz. Ezek az apró részecskék közvetlenül, már mikroműanyagként kerülnek a környezetbe. A másodlagos mikroműanyagok közvetett módon jutnak a környezetbe a műanyag részecskék bomlási folyamata során. A műanyagot tartalmazó tárgyak öregedését elősorban az UV sugárzás gyorsítja, de emellett számos más kémiai és fizikai folyamat hatására keletkezik és kerül a környezetbe mikroműanyag-részecske, például kopás, súrlódás, dörzsölés útján.

A tengeri ökoszisztémák elsődleges mikroműanyag szennyezésének forrása az autógumik kopásához és a műszálas ruhák mosásához kapcsolódik, amint azt Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tanulmánya megállapította. A levegőben található mikroplasztik javáért szintén az autógumik kopása tehető felelőssé, de jelentős szerepe van az építkezéseken keletkező pornak is. Az élelmiszerek mezőgazdasági termékek, így azokra a termőföldföld mikroműanyag szennyezettsége is hatással van.

A másodlagos mikroműanyagok forrásának pontos beazonosítása nehéz feladat, és bár a PET-palackokból kétségtelenül oldódnak ki mikroműanyagok, ezek mennyisége csekély. A legfrissebb kutatási eredmények szerint napi 2 liter ásványvíz fogyasztásával számolva a PET-palackokból kioldódott mikroműanyagok a szervezetünkbe kerülő összes mennyiség csupán 0,0002 százalékáért felelősek.

A természetes ásványvíz eredendően tiszta élelmiszer, mely szennyeződésektől és mindenféle emberi beavatkozástól mentes formában kerül a palackokba. Ezért aki teljesen biztos akar lenni benne, hogy mikroplasztik-mentes élelmiszert fogyaszt, az válasszon üveges kiszerelésű természetes ásványvizet.

Táplálékláncunk jellege miatt nyilvánvaló, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók az emberi szervezetben. Az emberre gyakorolt lehetséges egészségügyi hatásokról egyelőre keveset tudunk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egymástól független jelentéseiben egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ a mikroműanyagok szervezetünkre gyakorolt hatásának meghatározásához (1*).

A mikroműanyag-szennyezés megfékezésében többek között a felelős fogyasztói magatartás és a körforgásos gazdaság lehet a segítségünkre, ahogy arra a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) is rávilágít.

A Szentkirályi Magyarországnál hosszú ideje dolgozunk a saját és a teljes iparág környezettudatosabb működéséért. Fő célunk a körforgásos gazdaság megvalósítása, amelynek három feltétele van: 100 százalékban újrahasznosítható csomagolások, betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése, valamint a palackból palackot elv teljesítése a hulladékfelhasználás során. PET-palackjaink évek óta teljes egészében újrahasznosítható anyagokból készülnek, a betétdíjas rendszer (DRS) 2024-es bevezetésével pedig megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag áll majd rendelkezésünkre, így nőhet az újrahasznosított nyersanyagok aránya a csomagolásokban, és a PET-palackokból ismét palackok készülhetnek. Ezzel megvalósul az iparág körforgásos gazdasága, amelybe a Szentkirályi Magyarország az elsők között szállt be és kezdte meg a betétdíjas rendszer szerinti italcsomagolások gyártását és értékesítését. A rendszer teljeskörű megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztók gyűjtsék és visszaváltsák az üres palackokat, így közösen tehetünk Földünk egészségéért.

A körforgásos gazdaság a mikroműanyagok előfordulására is hatással van, hiszen, ha kevesebb műanyagot használnak a gyártók, akkor csökken a mikroműanyagok potenciális forrása is. Emellett, ha a nyersanyag kontrollált hulladékgazdálkodás keretin belül mozog, gyorsan, hatékonyan és zárt rendszerben kerül újrahasznosításra, akkor kisebb eséllyel válik mikroműanyag-forrássá, amely szennyezi a környezetet.

• Kerüld a hozzáadott mikroplasztikot tartalmazó kozmetikumokat, tisztálkodó- és tisztítószereket, válassz inkább bio vagy natúr termékeket!
• Válaszd a tömegközlekedést, sétálj vagy bringázz, hogy minél kevesebb gumiabroncs kopjon!
• Használj minél kevesebb szintetikus textíliát (poliészter, nejlon vagy akril), mosd őket rövidebb ideig és alacsonyabb hőmérsékleten, hogy kevesebb mikroműanyag oldódjon ki belőlük a vizekbe!
• Sose hagyj kint a napon PET-palackokat hosszabb időre, mert az erős UV-sugárzás nagyban elősegíti a mikroműanyagok keletkezését is!
• Szállj be te is a körforgásba és vidd vissza a műanyag palackokat a rePONT-okra, hogy minél kevesebb műanyag minél rövidebb ideig legyen potenciális mikroműanyag-szennyezés forrása!
• Minden másfajta műanyagot gyűjts szelektíven, hogy a nyersanyag újrahasznosulhasson, és ne szóródjon szét mindenhol!

Az évente több mint egymillió minőségügyi vizsgálatot végző, minősített laboratóriumok is alátámasztják, hogy a palackozott ásványvizek fogyasztása biztonságos. Ezt erősítik a szigorú európai uniós élelmiszer- és italszabályozások, és a teljes palackozási folyamat során végzett rendszeres vizsgálatok és ellenőrzések is.

[1] Egészségügyi Világszervezet, Microplastics in drinking-water, 2019, ISBN: 978-92-4-151619-8.