A mikroplasztik természetben történő intenzív felhalmozódásának oka egyrészt az emberek által használt műanyagok, legyen az használati tárgy vagy csomagolás, másrészt pedig a hulladék-gazdálkodás hiányosságai, ami nem mindig tudja megakadályozni a műanyag hulladék természetbe kerülését. A műanyagok biológiai lebomlása egy hosszú, vélhetően akár több 100 éves folyamat, ezzel szemben fizikai-kémiai aprózódásuk emberi időléptékben belátható, ezért a jövőben a mikroplasztik növekvő felhalmozódása várható a természetben.
Mik azok a mikroműanyagok?
Mikroműanyagoknak, vagy mikroplasztiknak nevezzük azokat az apró szilárd műanyag részecskéket, amelyek mérete 5 milliméter és 100 nanométer között van. A mikroműanyagnál még kisebb részecskéket hívják nanoműanyagnak, ennek mérete 100 nanométer alatt van.
Először a ’70-es években figyeltek meg mikroműanyag-részecskéket, a köztudatban azonban csak a 2000-es évektől lett ismert a fogalom a területen végzett kutatásoknak köszönhetően. A tudomány rohamosan fejlődik, így a kimutathatóságukban történt előrelépéseknek köszönhetően egyre több helyen fedeznek fel mikroműanyagot a tudósok, a mennyiségüket pedig egyre pontosabban tudják mérni. Az Európai Parlament idén kezdeményezte a mikroplasztikok ivóvizekben történő mérésének egységesítését, hogy a különböző tanulmányok egymással összemérhető eredményeket mutassanak.
Hol vannak a mikroműanyagok?
A mikroműanyagok a levegőtől a folyadékokon át a termőföldekig bárhol, így akár az általunk elfogyasztott élelmiszerekben is előfordulhatnak, beleértve a csapvizet vagy a sót, és olyan mindennapi tevékenységek során kerülnek be az emberi szervezetbe, mint az étkezés vagy a légzés. Koncentrációjuk azonban rendkívül változó, jelenleg pedig nincs olyan egységesen elfogadott módszertan, amely reprezentatív mikroműanyag-meghatározást tenne lehetővé. A legtöbb szó mégis a tengerekben megtalálható mikroműanyagról esik, hiszen ez komoly veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémára.
Az élelmiszerekbe a mikroműanyagok különböző módokon kerülhetnek. A tengeri ökoszisztémák közvetlen mikroplasztik szennyezésnek vannak kitéve, hiszen az óceánok, tengerek az odakerült műanyag hulladékokok miatt tartalmaznak apró részecskéket, ami bekerülhet a tengeri élőlények testébe. A termőföld szintén szennyezett lehet, így az agrárium termékire (pl. gabona, zöldségek, takarmányok) nemcsak a permetezés van hatással, de a talaj esetleges mikroplasztik tartalma is. Az élelmiszerek szennyeződésének harmadik forrása az élelmiszerek műanyag csomagolása, ahonnan közvetlen juthat mikroműanyag az ételbe, illetve a gyártási folyamat során, gyártósorok műanyag alkatrészein keresztül is megtörténhet ez.
A természetes ásványvizeket a mikroműanyag-szennyezés közvetlenül nem érintheti. Ezek ugyanis védett földalatti forrásból származnak, így nincsenek kitéve az emberi szennyezés kockázatának sem – a Szentkirályi Magyarország eredendően tiszta ásványvizei közvetlenül a forrásuk helyén kerülnek palackozásra, így minimalizálva érintkezésüket a környezettel.
Hogyan keletkeznek a mikroműanyagok?
Származásuk tekintetében a mikroműanyagok két csoportba sorolhatók. Az elsődleges mikroműanyagokat eleve ilyen kis méretűre gyártják, egyrészt ipari termelésben használatosak, például tisztítási céllal, másrészt számos termék lényege, hogy kicsiműanyag darabkákból áll, ilyen például a csillámpor. Ezek az apró részecskék közvetlenül, már mikroműanyagként kerülnek a környezetbe. A másodlagos mikroműanyagok közvetett módon jutnak a környezetbe a műanyag termékek, hulladékok aprózódási folyamata során. A műanyagot tartalmazó tárgyak öregedését elősorban az UV sugárzás gyorsítja, de emellett számos más kémiai és fizikai folyamat hatására keletkezik és kerül a környezetbe mikroműanyag-részecske, például kopás, súrlódás, dörzsölés útján.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tanulmánya szerint a tengeri ökoszisztémák mikroműanyag szennyezésének jelentős forrásai lehetnek az autógumik kopásából és a műszálas ruhák mosásából származó részecskék. A levegőben található mikroplasztik szintén származhat az autógumik kopásából, de jelentős szerepe van az építkezéseken, háztartásokban keletkező pornak is.
A másodlagos mikroműanyagok forrásának pontos beazonosítása nehéz feladat, és bár a PET-palackokból kétségtelenül válhatnak le mikroműanyagok, ezek mennyisége csekély
A természetes ásványvíz eredendően tiszta élelmiszer, mely szennyeződésektől és mindenféle emberi beavatkozástól mentes formában kerül a palackokba, az üveges termék pedig biztosan nincsen kitéve további mikroműanyag szennyezésnek sem.
Milyen egészségügyi hatással lehetnek ránk a mikroműanyagok?
Táplálékláncunk jellege miatt nyilvánvaló, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók az emberi szervezetben. Az emberre gyakorolt lehetséges egészségügyi hatásokról egyelőre keveset tudunk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egymástól független jelentéseiben egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ a mikroműanyagok szervezetünkre gyakorolt hatásának meghatározásához.
Hogyan segít a körforgásos gazdaság?
A mikroműanyag-szennyezés megfékezésében többek között a felelős fogyasztói magatartás és a körforgásos gazdaság lehet a segítségünkre, ahogy arra a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) is rávilágít.
A Szentkirályi Magyarországnál hosszú ideje dolgozunk a saját és a teljes iparág környezettudatosabb működéséért. Fő célunk a körforgásos gazdaság megvalósítása, amelynek három feltétele van: 100 százalékban újrahasznosítható csomagolások, betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése, valamint a palackból palackot elv teljesítése a hulladékfelhasználás során. PET-palackjaink évek óta teljes egészében újrahasznosítható anyagokból készülnek, a betétdíjas rendszer (DRS) 2024-es bevezetésével pedig megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag áll majd rendelkezésünkre, így nőhet az újrahasznosított nyersanyagok aránya a csomagolásokban, és a PET-palackokból ismét palackok készülhetnek. Ezzel megvalósul az iparág körforgásos gazdasága, amelybe a Szentkirályi Magyarország az elsők között szállt be és kezdte meg a betétdíjas rendszer szerinti italcsomagolások gyártását és értékesítését. A rendszer teljeskörű megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztók gyűjtsék és visszaváltsák az üres palackokat, így közösen tehetünk Földünk egészségéért.
A körforgásos gazdaság a mikroműanyagok előfordulására is hatással van, hiszen, ha kevesebb műanyagot használnak a gyártók, akkor csökken a mikroműanyagok potenciális forrása is. Emellett, ha a nyersanyag kontrollált hulladékgazdálkodás keretin belül mozog, gyorsan, hatékonyan és zárt rendszerben kerül újrahasznosításra, akkor kisebb eséllyel válik mikroműanyag-forrássá, amely szennyezi a környezetet.
Tippek tudatos fogyasztóknak
Fogyasztói társadalomban élve el kell fogadnunk, hogy ennek elkerülhetetlen velejárója a mikroműanyagok jelenléte. Legyünk tudatos vásárlók, ne szemeteljünk és forgassuk vissza a műanyagokat, így kevesebb kerül a környezetbe!
- Kerüld a hozzáadott mikroplasztikot tartalmazó kozmetikumokat, tisztálkodó- és tisztítószereket, válassz inkább bio vagy natúr termékeket!
- Válaszd a tömegközlekedést, sétálj vagy bringázz, hogy minél kevesebb gumiabroncs kopjon!
- Ne cseréld indokolatlanul sűrűn a ruhatáradat. Bérelj vagy cserélj ruhát, vásárolj használt ruhát. Használj minél kevesebb szintetikus textíliát (poliészter, nejlon vagy akril), mosd őket rövidebb ideig és alacsonyabb hőmérsékleten, hogy kevesebb mikroműanyag oldódjon ki belőlük a vizekbe!
- Sose hagyj kint a napon PET-palackokat hosszabb időre, mert az erős UV-sugárzás nagyban elősegíti a mikroműanyagok keletkezését is!
- Szállj be te is a körforgásba és vidd vissza a műanyag palackokat a rePONT-okra, hogy minél kevesebb műanyag minél rövidebb ideig legyen potenciális mikroműanyag-szennyezés forrása!
- Minden másfajta műanyagot gyűjts szelektíven, hogy a nyersanyag újrahasznosulhasson, és ne szóródjon szét mindenhol!
Az évente több mint egymillió minőségügyi vizsgálatot végző, minősített laboratóriumok is alátámasztják, hogy a palackozott ásványvizek fogyasztása biztonságos. Ezt erősítik a szigorú európai uniós élelmiszer- és italszabályozások, és a teljes palackozási folyamat során végzett rendszeres vizsgálatok és ellenőrzések is.
